Az Airbus A330-as fekete dobozának jeleit – ha csak nem vált működésképtelenné – 6 ezer méteres tengermélységről is érzékelni lehet, feltéve, ha megfelelő területen keresik – válaszolta érdeklődésünkre Csordás János pilóta. Azért őt kérdeztük az Air France gép katasztrófája kapcsán, mert korábban Boeing 767-esen repült, így jelentős tapasztalatokat szerzett az óceán feletti repülésben, nemcsak az észak-atlanti New York, Torontó járatokon, hanem olyan charter útvonalon is, amely trópusi területeket is érint, mint például Dominika. Véleménye szerint nagyon kicsi az esély arra, hogy ráleljenek a fekete doboz tengerfenéki helyére, s ha ez még sikerülne is, nem valószínű, hogy megpróbálkoznának a kiemelésével egyrészről a bonyolult technikai kihívások, másrészt a költségek miatt.

Az Air France 447-es járatával olyan helyen szakadt meg a kapcsolat, amikor a brazil radarkövetés már nem, az afrikai ellenőrzés képernyőjén pedig még nem tűnt fel a szerencsétlenül járt A330-as.

De nézzük meg, mit is tudhatunk, sejthetünk a katasztrófa egyéb körülményeiről?

Sokkal hevesebb zivatarok

Az az útvonal, és az a terület, ahol az Airbus eltűnt, légköri viszonyaiban nemcsak a szárazföld feletti, hanem az észak-atlanti repülés sajátosságaitól is jelentősen eltér – magyarázta az FN-nek Csordás János. Afrika és az amerikai kontinens között alakulnak ki ugyanis azok az igen heves zivatarok, amelyek aztán Mexikó és az Egyesült Államok, vagy éppen Közép-Amerika felé haladva hurrikánná is alakulhatnak. Ezek a zivatargócok akár 12-14 ezer méter magasra is „felnyúlhatnak”, meghaladva a transzatlanti járatok utazómagasságát, hiszen az Air France-gép is 11 ezer méter körüli magasságon repült.

Zivatargóc kétökölnyi jégdarabokkal

Csordás János szerint szinte kizártnak tekinthető, hogy az Airbus tragédiáját villámcsapás okozhatta, mint azt az első vélekedések felvetették, s amelyeket elég gyorsan cáfoltak is. Eddigi pályafutása során saját maga négy alkalommal élte át, hogy gépükbe villám csapott, ami kétségtelenül igen ijesztő a vakító fény és a süketítő dörrenés miatt. Azonban a Faraday-kalitka – hasonlóan az autóknál tapasztalthoz – a gépet is megóvja a jelentősebb sérüléstől, egy-két lazább szegecselésnél láthatók esetleg égési nyomok – magyarázta Csordás János.

Cikk folytatása ….

/forrás:FN/