Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is nyilvánvaló.
De milyenek a mosolyok?
Bőséges a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly.
Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem.
Ám a valódi mosoly reményt adó, biztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.
(Tendzin Gyaco)
Napközben még kétséges volt, hogy „megússzuk-e szárazon” a Zagyva fölött átívelő fahíd avatását. Ám az égiek,mint oly’ sokszor, most is megkegyelmeztek a városnak, szombat délután. Bizonyára tudták, hogy nagyon sok jászberényi polgárvárta, elkészüljön végre egy - hosszú évek óta az ígéret földjén parkoló - híd a központ és Piac között. A díszes ünnepségen megjelent alig néhány száz embert nyilván nem érdekelte különösebben, hogy közéleti-politikai villongások belterjes vihara közepette született, de világra jött - „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!!” - tanúsítaná Pelikán elvtárs az ő időtálló mondatával…
Zeneiskolánk kiváló tanárai és diákjai teremtették meg az élőzene utánozhatatlan varázsát, kis-mazsorettek és néptáncosok színesítették a programot.
Az avatás ünnepélyes beszédeinek sorát Tamás Zoltán az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának elnöke kezdte, majd Juhász Dániel alpolgármester folytatta, pragmatikusan rövid szónoklatokkal. Dr.Medvegy János apát-plébános liturgikus felszentelését követően Nagy András alpolgármester vágta át az egyenlőre még névnélküli híd közepén kifeszítet nemzetiszín szalagot.
Érthető módon nem hűtötte le a kedélyeket a népünnepélyesség sikerét szavatoló ingyen sör és jégkrém sem. Mindenki látható örömmel, felszabadultan kelt át- és járkált - a szépen ívelt építményen. Mindennapi hasznán túl, új fogalom is született Jászberényben: randevúk helyszíne, spontán találkozások színtere - a fahíd.Lehet, hogy végül ez marad a neve is, ahogy a Kőhíd sem más, mint önmaga? Kapocs az emberek és partoldalak között.
Az avatásról készült fotók, filmfelvételek pedig maradandó emléket állítanak a pillanatnak - amiről mindannyian tudjuk, hogy másnap már a történelem része. Éppen ezért hiányolták sokan a város első emberének személyét. Hogy Dr.Gedei József polgármester - akár csak egyszerű jelenlétével is -miért nem emelte az eseményt, minden bizonnyal csak néhány nap múlva tudjuk meg, mert akkor és ott két helyettesétől nem sikerültkiderítenünk. Azt pedig, hogy a három hídavató-hordógurító városi elöljáró közül esetleg kié lesz a „Hídember” titulus, a köznép dönti el - feltéve hogy kiosztja a megtisztelő címet …