Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is nyilvánvaló.
De milyenek a mosolyok?
Bőséges a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly.
Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem.
Ám a valódi mosoly reményt adó, biztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.
(Tendzin Gyaco)
Úgy látszik, ez a hét a kéklámpásokról szól. Tegyük hozzá gyorsan: sajnos. Viszonylag régen jártunk a mentőknél, így telefonon érdeklődtünk Pomázi Gábortól a Jászberényi Mentőállomás vezetőjétől: mi újság Náluk?
- Az elmúlt egy hét viszonylag kiegyensúlyozott, átlagos munkát adott számunkra. Tartott ez tegnapig, amikor is a 10-15 napi vonulási számhoz mérten 23 (!) esetben kellett mentenünk. (Csak a viszonyítás kedvéért jegyzem meg, hogy a tűzoltók általában egy hét alatt 10-12 esetben riadóznak. Szerk.)
Elképzelhető, hogy a nagy meleg és az időjárás hirtelen változásának is tudhatóan, sok érrendszeri megbetegedésjelentkezett. Érdekesség azonban, hogy a múlt héten szombaton egyszer sem kellett igénybe vennünk az esetkocsinkat - ilyenre nem emlékezem hosszú évek óta. Összesen hat feladat volt, de kisebb jelentőségűek, amit más, kevésbé speciális járműveinkkel oldottunk meg.
Több sikeres újraélesztést hajtottunk végre az utóbbi időben. Volt, hogy egy nap alatt kettőt is – egyik esetben önakasztott személynélvolt sikeres beavatkozásunk.
A Farmosi úton történt halálos kimenetelű közlekedési balesetnél (Korábban beszámoltunk az esetről, ahol két gépkocsi ütközött.Szerk.) több mentőjárművel is a helyszínen voltunk, egy sérült - akit még élve szállítottunk - kórházba, átadását követően elhunyt. Ezen felül egy súlyos és három könnyű sérült személyt láttunk el. A Jászapátin tegnap történt kiemelt tűzesetnél is szükség volt jelenlétünkre, ám szerencsére nem kellett beavatkoznunk - mondta Pomázi Gábor.