Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is nyilvánvaló.
De milyenek a mosolyok?
Bőséges a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly.
Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem.
Ám a valódi mosoly reményt adó, biztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.
(Tendzin Gyaco)
Minden bizonnyal sokunknak feltűnt mostanság az éjszakánként is hallható madárének. Vajon azt tudjuk-e, melyik madár az, aki még éjjel is húzza … Ráadásul olyan szépen és tisztán, hogy öröm hallgatni.
Az irodalmi és zenei művekben gyakran felbukkanó fülemüle, a költők éjjel daloló misztikus csalogánya csak igen ritkán kerül szem elé, az udvarló hímek kórusa azonban betölti a májusi éjszakákat. A fülemüle gégéje négy különböző hangot tud kiadni egyszerre, így a madár, változatos dallamvilágában zenei szempontból tökéletes akkordokat is énekel.
"A mily fönségesen szép a fülemüle éneke, olyan egyszerű a ruházata" írja róla Herman Ottó, és valóban, ez a verébnél alig nagyobb énekesmadár nem tarka tollazatával, hanem minden madarak között legszebbnek tartott hangjával tett szert népszerűségre és számos csodálóra.
Hazai és külföldi irodalmi alkotások tucatjaiban találkozunk a fülemülével vagy "fülemilével", a misztikus "csalogánnyal", énekének gazdag dallamvilágát pedig klasszikus és kortárs zeneszerzők irigyelték el, és építették be műveikbe. Arany, Tompa, Petőfi, Vörösmarty, Weöres Sándor, Áprily Lajos műveiben rendre megjelenik a fülemüle, hacsak nem kifejezetten róla írnak, verselnek.
Händel orgonaversenyében több madárdal mellett a fülemüle strófái is megszólalnak; Andersen Fülemüle című meséjéből pedig Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. A XX. századi zeneszerzők közül Messianen, az ornitológus-zeneszerző merített gyakran ebből az ősi zenei forrásból. 1924-ben - a rádió hőskorában - Angliában közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol fülemülék szóltak csellókísérettel.
Különlegessége, hogy éjszaka is énekel, a szerelem és a vágy jelképévé tette. Oscar Wilde a Csalogány és a Rózsa c. novellájának főhős-csalogánya dalát és vérét áldozza a szerelem oltárán, nem keresve "logikát", "célszerűséget" a szenvedélyben. Ahogy Herman Ottó írja: "Sötétbarna szeme szinte lángol és megmondja annak, a kinek fogékony a szíve-lelke, hogy ez a szem nemes tekintetű".
A fülemüle a rigófélék családjába tartozik, közeli rokona például a vörösbegy, vagy a rozsdafarkú. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Az első hím fülemülék április derekán érkeznek hazánkba, és azonnal territórium-foglalásba kezdenek: énekükkel jelölik ki területük határát, és próbálják a zeneértő tojókat elcsábítani.
Az éneklés április végén-május elején éri el csúcspontját, utána már a fiókák nevelése egyre inkább lefoglalja a hímeket. A nyár derekán éneklő hímek pár nélkül maradt példányok. Általában öt tojását a tojó egyedül üli; a fiókák két hét alatt kelnek ki, és még ugyanennyi időt töltenek a fészekben. A rigófélékre jellemzően a pettyes tollazatú fiókák még röpképességük elérése előtt szétugrálnak a talajon, ahol a szülők tovább etetik őket.
Szeptember végére az utolsó fülemüléink is elhagyják hazai költőhelyeiket Afrika felé. Elterjedési területe Dél- és Nyugat-Európa, északkeleten rokona, a hasonlóképpen gazdag énekű, de kevéssé ismert nagy fülemüle fordul elő. A fülemüle hazai állománya stabil, 225000-280000 pár körüli, tehát viszonylag gyakori madár. Korábban, éppen különleges hangja miatt a madárkereskedők "vad pusztítást vittek már végbe a remek madárban", manapság szerencsére ez a tevékenység alábbhagyott. A fülemüle hazánkban védett faj, eszmei értéke 10.000 Ft.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Minden bizonnyal sokunknak feltűnt mostanság az éjszakánként is hallható madárének. Vajon azt tudjuk-e, melyik madár az, aki még éjjel is húzza … 
A fülemüle a rigófélék családjába tartozik, közeli rokona például a vörösbegy, vagy a rozsdafarkú. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Az első hím fülemülék április derekán érkeznek hazánkba, és azonnal territórium-foglalásba kezdenek: énekükkel jelölik ki területük határát, és próbálják a zeneértő tojókat elcsábítani. 
