„Kérdéseire sorrendben, az alábbiakban válaszolnék:

Végeznek-e  - ha igen milyen gyakran -  vízminőségi vizsgálatokat a Zagyva belső városi-, illetve a várost megkerülő külső szakaszain, a hasonló esetek észlelése, illetve megelőzése érdekében?

Ha igen, mikor és hol volt az utolsó vizsgálat, és milyen eredménnyel zárult?

Válasz: Igen, a KÖTIKTVF, terv szerint végzi a Zagyva és Tarna vízminőségi vizsgűlatát. Mivel jelenleg folyik Magyarország vizeinek minőségét meghatározó, vízgazdálkodási terv készítése, így ez az elmúlt időszakban is megtörtént.

Idézek a 2008. évi jelentésükből:

A Zagyva folyó vízminõsége

A Zagyva folyó vízminõségének meghatározására a szentlõrinckátai, jásztelki és a Tarna

jászdózsai szelvényében 2-2 mintavételre került sor, míg az újszászi szelvényben 7 mintavétel

történt. A szabvány minõsítési szabálya szerint a vízminõség jellemzése a 12 mintaszámnál

kevesebb minta esetében a legkedvezõtlenebb érték alapján történt.

Ezt a szabályt alkalmazva a Zagyva vízminõsége szennyezett, erõsen szennyezettnek

mondható. Ez esetben a besorolás egyértelmûbb, mint a Tisza folyó esetében, tekintettel arra,

hogy az osztályba sorolást 2-3 komponens együttesen határozza meg. Az éves átlag értékek

alapján szintén megállapítható, hogy a felsõ szentlõrinckátai szelvény minõsége a

legkedvezõbb, míg a vízfolyás alsó szakaszán szennyezettebb minõségû vizet találunk. A

felsõ vízfolyás szakasz jobb minõsége a Tarnán érkezõ víz kedvezõbb minõségének is

tulajdonítható, ugyanis a Tarna vízminõsége egy osztállyal jobb, mint a felsõ vízfolyásszakaszról

érkezõ Zagyva vízminõsége. Korábbi években az általános vízminõségi kép

fordított volt, a felsõ vízfolyás szakaszról érkezõ vízminõség volt kedvezõtlenebb, mint a

torkolat közeli vízminõség. A változás oka feltehetõen a szennyezõanyag terhelést okozó

bevezetett szennyvízmennyiségek csökkenõ trendje, illetve azok minõségében bekövetkezett

kedvezõbb minõségi változás. A tendencia egyértelmûségét még az elkövetkezõ évek adatai is

meg kell erõsítsék.

Az alábbi táblázatban rögzített éves átlag adatok alátámasztják a fenti megállapításokat,

Zagyva Szentlõrinckáta, Tarna Jászdózsa, Zagyva Jásztelek, Zagyva Újszász

 pontokon mérve.

Oldott oxigén mg/l              10,30                     12,1                       13,7                                       13,4

BOI5 mg/l                             4,20                       2,9                         3,9                                         11,9

KOIp mg/l                             6,80                        3,8                         5,3                                           6,0

KOId mg/l                             25,00                     16,0                       21,0                                       25,0

Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minõsítése „tûrhetõ”, vagyis a III. osztálynak

megfelelõ. Az osztályba sorolást majdnem minden esetben a szerves anyag tartalom határozza

meg. A harmad osztálynak megfelelõ minõségi tartományba tartozó komponensek mellett IV.

osztályba sorolt komponenst is találunk, mely magas biológiailag is bontható szerves anyagra,

illetve szerves széntartalomra utal.

Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást az ortofoszfát tartalom határozza

meg. A foszfor és ortofoszfát értékek igen széles skálán mozognak. Az összes foszfor

tartalom szentlõrinckátai szelvényben mért szélsõ értéke 450 μg/l, az alsó újszászi

szelvényekben ez az érték igen magas 1390,0 μg/l értékkel van jelen. Az augusztus30-i

vízmintában mért kiugró eredmény nem tekinthetõ jellemzõnek, ugyanis az év többi

idõszakában a jellemzõ érték 300-880 μg/l között váltakozott.

A nitrogénháztartás mutatói szempontjából az I-III. osztálynak megfelelõ értéktartományban

található minden vizsgált komponens, kimagasló értékeket a mérési eredmények nem

mutatnak.

A Tarna tápanyag háztartás szempontjából minden komponens tekintetében egy osztállyal

kedvezõbb minõséget képvisel a Zagyva Jásztelek alatti szakaszán tapasztaltakkal szemben.

Minden vizsgált komponens I-II. osztálynak megfelelõ szinten található, kivéve az összes

foszfort és az ortofoszfátot, melyek IV. osztálynak megfelelõ szinten vannak jelen.

A hosszú távú trend vonatkozásában az eredmények a különbözõ komponenscsoportok

esetében ellentétes tendenciákat mutatnak. Így például, megfigyelhetõ a szerves anyag

terhelés fokozatos csökkenése, mely 1996-1997-ig tartott, majd ezt követte egy enyhe

növekvési trend, míg a foszfor és az ortofoszfát 1993-ig növekvõ trendet mutatott, majd ezt

erõteljes csökkenés követte.

Összességében megállapítható, hogy a Zagyva vízminõségében az utóbbi idõszakban jelentõs

változási trend nem mutatható ki, és ez a közeljövõben nem is valószínûsíthetõ. Továbbra is

igen magas a tápanyagtartalom, az összes sótartalom, kedvezõtlen a nyári oxigénháztartás,

melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elõsegítik az algásodást.

A vízfolyás vízminõségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához az új

vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyûjtõ területi határértékek bevezetése

jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyûjtõ szennyvízkibocsátóinak egységes

feltérképezését és a célértékek meghatározása mellett az egyedi kibocsátási határértékek

meghatározását.

(Mondja a KÖTIKTVF szakvéleménye) A teljes anyagot a ktvktvf.zoldhatosag.hu  oldalon olvashatja.

Utolsó kérdésére:

Milyen intézkedések történtek, illetve terveznek tenni a tömegtájékoztatás irányába, hogy annak segítségével a szennyezéseket megelőzzék, illetve attól elrettentsék a szabályszegőket?

Mivel a szennyezés hatósági ügy, ebbe, mint önkormányzati képviselő, beleszólásom jogilag nincs. Információ-kérési lehetőségem van, de a hatóság csak a lezárt ügyekben ad (adhat?!?) felvilágosítást.

Hatóságként a külső szakaszon a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a városi szakaszon a Polgármesteri Hivatal Főjegyzője jár el, az üzemeltető Berénykom Kft adhat információt.

A saját véleményem, pedig az, hogy a hatóság, ahogyan eddig, most sem találja meg az okozót. Környezetvédelmi ügyekben nem jók a tapasztalataim. Nézze meg a Szelei úton lévő ingatlant, a Boldogházára vezető úttal szemközti dűlő út mentén rendre előtűnő hulladék-kupacokat, a Gokart pályaként használt (Nagykátai útról, a körforgalom után jobbra lévő) területet, ahol már 10 ³-nél is több vegyes hulladék van, meg levelezés évek óta.  Tehetetlen, vagy bátortalan a hatóság, bár hulladékos ügyben van jó tapasztalatom is, ahogyan a Neszűrben egy illegális hulladékgyűjtőt felszámoltak, igaz ez a Környezetvédelmi Felügyelőség (Szolnok) volt.

Egyet tehetünk, minél szélesebben tájékoztatjuk a lakosságot, az ügyet időnként elővesszük, hogy a lelketlen szennyezők bátorsága elillanjon, a hatósági ügyben eljárók hozzáértése és merészsége, pedig a civil támogatással megjöjjön.

Azért néhány okot felvillantanék:

 
Mivel városunkban a Zagyva a csapadékvíz befogadója, ezért:

1. Aki fedél nélkül tárol veszélyes anyagot, (olaj félék, növényvédő szerek, mosószerek…) az a csapadékvízzel való kimosódhat, a víz a Zagyvába jut. Az anyag mérgező képességétől függően ezt láthatjuk a felszínen úszó olajfolt, hab formájában (2003-ban volt egy súlyos eset, a Kőhídtól az élő Zagyváig teljes szélességében beborította a városi szakaszt az olaj-folt, elhárításhoz eszköz, tudás sem volt. Azóta már van felszívató/lehatároló anyag.), de láthatjuk szélső esetben haltetemek megjelenésével is.

2. A buszok leszoktak a Hatvani út végén lévő telepen tartózkodni, helyette a város központban van éjszakánként akár 20 busz is. Ha mind csak egy kicsit csöpögteti az olajat… A Petőfi tér burkolt felületéről a csapadékvíz szintén a Zagyvába folyik…

3. A csapadékvíz elnyelő rácsok környéke néha árulkodik gyanús foltokról…

4. Sajnos nem teljesen biztos, hogy a szennyvíz és a csapadékvíz mindenhol (telephelyek a veszélyesek!) el van egymástól választva…. A szennyvíz pedig valamilyen szennyezőt biztosan tartalmaz. Ha a szennyvíz eltüntetés abban nyilvánul meg, hogy a csapadékvízbe kötik, máris kész a baj. Nagyon híg oldat esetén kis baj, tömény oldatok elengedésekor nagy baj.”