VENDÉGVÁRÓ - A Múltbalátó
2007 nyarán ismét egy tudományos világhírrel öregbült a Jászság, amikor ősmamut maradványait tárták fel régészek Jászfelsőszentgyörgy határában. Korábbi cikkünkben szóltunk Mártáról, a „Jász Mamut”-ról. Igéretünknek eleget téve, az Európában is ritka lelőhely felfedezőjével, egy jászberényi amatőr régésszel készült beszélgetésünket osztjuk meg Önökkel. Kerékgyártó Gyula - aki egyébiránt könnyűipari mérnök - rutinos nyilatkozó, hiszen a felfedezése okán számtalan lapnak - többek között a világhírű National Geographicnak is - adott már interjút.
- Tisztelettel köszöntjük a JászINFO olvasói nevében! Egy mérnökember hogyan kerül a régészet közelébe?
- Huszonhat évvel ezelőtt - az akkor vásárolt telkünkön - talált ősi cserepek magával ragadó szépsége, felismerésük élménye, majd a bejelentésük utáni találkozásom a szakemberekkel, indították el a régészethez való kötődésem. Attól kezdve alakult ki bennem egy „belső kényszer”, mely arra ösztönzött, hogy keressem a múlt emlékeit. Azóta járom - általában hétvégeken, ha időm engedi - főleg a Jászság határát lelet után kutatva. Az ősember korától a középkorig, minden történelmi időszak tárgyi bizonyítékaira sikerült már rálelnem, ezidáig 945 lelőhelyen. Hivatásos múzeumi szakemberekkel, régészekkel rendszeres a kapcsolatom, különösen T.Dobosi Violával, a Nemzeti Múzeumból, Kertész Róberttel, a szolnoki Damjanich János Múzeumból, és Domboróczki Lászlóval, az egri Dobó István Vármúzeumból. Az újonnan megtalált leleteket, és a és az előkerülési helyüknek adatait folyamatosan átadom számukra.
Jászföldünkön már tizenegy, általam felfedezett lelőhelyen végeztek új ismeereteket adó ásatásokat. Az ősember vadásztáborait ( i.e. 18 000 évvel ) megyénkben elsőként Jászfelsőszentgyörgyön T.Dobosi Viola tárta fel 1990-ben, és 1992-ben. Kertész Róbert régész pedig 1990 óta végez rendszeres feltárásokat a mezolitikum ( i.e. 6-9 000 évvel ) emberének hajdani táborhelyein. Feltárásainak erdményei új megvilágításba helyezte a Kárpát-medence addig ismert őskori történelmét.
- Milyen körülmények között bukkant a Jász Mamutra ?
- Jászfelsőszentgyörgy térségében, az ősember hajdani táborhelyeinek keresése során bukkantam rá - az időközben Márta névre elkeresztelt - mamut maradványra, a Rókalyuk-dűlőben. Mindez még 1993-ban történt. A szántott, löszös talajú felszínen, néhány négyzetméternyi területen, elszórtan mamutagyar és egyéb csonttöredékek hevertek. A jól látható friss törésnyomok azt bizonyították számomra, hogy nem töredékek formájában pihentek évezredek óta a földben, hanem ép csontvázrészekről törte le azokat földművelés során az ekevas, és hozta a felszínre. Ekkor még én is azt feltételeztem, hogy egy egész mamut vázrészét is rejtheti a föld mélye. Ám a 2007-es - Kertész Róbert régész vezette - feltárás ennél is nagyobb meglepetésekkel szolgált. A megtalált csontok ugyanis szűk területen belül, egy kiásott mélyedésben koncentrálódtak, tudatosan rendezetten egymásra helyezve. Ezért a helyszínt egy őskori vadászmágia-ceremónia bizonyítékaként fogadhatjuk el. E felfedezés a Kárpát-medencében, és mondhatnám Európában is egyedülállónak számít. Amennyiben anyagi lehetőségeink „megteremtődnek” rá, folytatni szeretnénk a lelőhely nagyobb kiterjedésű feltárását. Amennyiben ez a terület szakrális helye volt a jégkorszak emberének, akkor időről-időre visszajárhattak, és több hasonló állat-áldozatokat mutathattak be az égieknek.
- Miért csak 2007-ben történt meg a feltárás?
- Az ok kizárólag anyagiakban keresendő. A feltáráshoz szükséges összeg jelentős részéhez a kisvállakozók mellett a Jászberényi Önkormányzat járult hozzá. Márta megtalálása utáni közel tizennégy év várakozás a feltárásra, technológiai szempontból még szerencsésnek is mondható. Ugyanis csak az utóbbi években sikerült olyan fixáló oldatokat kifejleszteni a tudománynak, amely lehetővé tette az igen rossz megtatású fosszilis csontok, már a megtalálás helyszínén való konzerválását és azok szakszerű kiemelését a földből.
- Tartogat-e valamilyen újabb régészeti meglepetést a Jászság számára?
- Nagyon sok olyan régészeti kutatási eredményem van, főleg a kőkorok világából, melyek új információkkal szolgálhatnak az eddigi tudományos ismeretekhez. Néhány kiemelés közülük, ahol reményeim szerint az elkövetkező tíz évben ásatások is várhatók:
- Jászfelsőszentgyörgy Székesdűlőn sikerült újabb mamutcsontok kiékelődését megfigyelnem.
- Jászberény Rét-dűlőben őstulök csontjai pihennek a sárga agyagos földben.
- Jásztelek I.mezolit régészeti lelőhelyen, kb. 8 000 éves sírokat rejthet a föld.
- Jó néhány éve kisérleti régészettel is foglalkozik. Mit is jelent ez valójában?
- Próbálok kőkori emberek fejével gondolkodni, hogy miként készíthették használati eszközeiket, fegyvereiket, művészeti alkotásaikat, mire és hogyan használhatták azokat. Ezért a leletek keresése mellett , immár tizenkét éve a kisérleti régészet is a hobbym része. Ennek lényege, hogy a természet által biztosított alapanyagokat (gallyat, kovát, gyantát, bőrt, földfestéket, stb.) és ősi technikát alkalmazva készítek el a megtalált leletekhez hasonlatos másolatokat, és a használhatóságukat is kipróbálom. Például kovabetétes sarlóval milyen hatékonyan lehet fűféléket nyesni, kovabaltával fát vágni, csontárral bőrt lyukasztani, kovakéssel húst darabolni, íjas tűzfúróval parazsat csiholni … Időnként meghívásokra, felkérésekre a nagyközönségnek is bemutatom ezeket, és a rekonstruált tárgyakból kiállítást is rendezek, vagy kőkori tárgyakat készítek múzeumoknak vagy régészeti parkoknak.
Jászberényben is volt már lehetőségem bemutatkozni. Először 1996-ban rendeztem kiállítást a Déryné Művelődési Közpiontban., ami kapcsolódott az akkor zajló Szolnoki Mezolit Régészeti Konferenciához. A szakemberek elismerően nyilatkoztak a rekonstruált tárgyakról. 2004-ben a Jászberényi Nyár programjai között is helyet kaptam, kiállítást készítettem és kézműves bemutatót tartottam a Klapka György Szakiskolában és a Lehel Vezér Gimnáziumban. 2005-ben a DMK aulájában invitáltam időutazásra a látogatókat. 2007-ben az Ifjúsági Házban megrendezett Jász Börzén a halászó-vadászó ősember szerszámait, fegyvereit és kultikus tárgyait mutathattam be. A tavalyi Jászberényi Nyár rendezvényein belül tartott Jász Íjász bemutatón felállított jurta sátorban - ifj.Sisa Béla meghívására - kőkori fegyvrekből rendeztem kiállítást, és bemutatót. Mindezek mellett 1998 óta a Jász Múzeum állandó régészeti kiállításán is szerepelnek az általam gyűjtött csontok és kőeszköz leletek mellett, rekonstruált fegyvereim és tárgyaim közül is néhány - az ősember időszaka részben.
- Kapott-e valamilyen szakmai elismerést, publikációs lehetőséget a kitartó munkájáért ?
- A „régész szakma” mindig elismerősen fogadta a terepkutató munkámban elért eredményeimet. Publikálni lehetőségem a helyi médiákban volt adott. Régészetet népszerűsítő terepkutatásaimról tájékoztató írásaimat a Berényi Kármentőben, és a Redemptio honismereti lapban adhattam közre 1994-1996 között. A Jászsági évkönyv 1996-os kiadásában a Múltjárás című írásomban foglaltam össze az addigi régészeti kutatásaim eredményét. Két évvel ezelőtt pedig a Régészeti Parkok Magyarországon c. tudományos konferencia és bemutató napokra kaptam meghívást Budaőrsre. Az ott tartott bemutatóm leírása megjelent a Konferencia kötetében is.
A legmagasabb szakmai elismerést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától kaptam 2003-ban. A régészeti eredményeimet Elismerő Oklevéllel és pénzjutalommal díjazták, mely az akkori húsz éves kutatásaim szép dicsérete volt….
- A hallottak alapján feltételezhetjük, hogy lesz még nagysikerű régészeti felfedezése a jászságnak, Kerékgyártó Gyula amatőr régész jóvoltából. Mérnök úr, olvasóink nevében is köszönjük a beszélgetést!
Ferencvári Csaba
|