|
Mozogj, hogy vágjon az agyad!
2009.01.15. 00:04
Az ünnepek véget értek, a maradékok is elfogytak, és ismét fogadkoztunk, hogy az idén majd formába lendülünk. Mozogjunk, és gyártsunk agysejteket!
Az elmúlt hónapban több tanulmány is szorosabb összefüggést tulajdonított a testi aktivitás szintjének, és testünk legfontosabb részének, az agynak egészségi állapota között. Az olyan betegségeket, mint az elbutulás, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, sőt, a középkorúak memóriazavara is késleltethetők a rendszeres testedzéssel.
A zsugorodó agy
John Ratey, a Harvard orvosi karának klinikai adjunktusa szerint „Az öregedést nem kerülhetjük el, de a leépülést igen.” Ratey a szerzője a 2008-as „Spark: a testmozgás és az agy forradalmian új tudománya" című műnek. Negyven éves korunktól kezdve évtizedenként agyunk tömegének 5 %-át veszítjük el. 70 éves korunk táján más állapotok is gyorsíthatják a leépülést. Ahogy öregszünk, egyre kevésbé tudunk megbirkózni azzal a nehézséggel, amit például a szennyező anyagok jelentenek a szervezetünk számára. Ahogy ez a megterhelés egyre több idegsejtet követel, gyengül a köztük levő kapcsolat is az agyban. Mivel minden egyes ember agyában több, mint százmilliárd idegsejt található, melyek más idegsejtekhez kapcsolódnak, elsőre nem annyira drámai a fokozatos veszteség. Az öregedés során ahogy ez a neurodegeneratív folyamat felgyorsul, komolyabb betegségek is megjelenhetnek. Az öregedő agynak a vérellátás fokozására van szüksége. Az új és a már meglévő idegsejtek és azok kapcsolatainak létrehozásához kellenek a testmozgás közben termelődő neutrofinok, mint pl. az agyból származó neutropikus faktor (BDNF), vagy a vaszkuláris növekedési faktor (VEGF) és a dopamin neurotranszmitter
Készítsünk új agysejteket!
A tajvani Nemzeti Cheng Kung Egyetem orvosi karának kutatói nemrég tesztelték a BDNF hatásait különböző korú egerek agyában. A fele csoport napi egy órát futkosott egy útvesztőben, a másik csoport nem végzett testedzést. Ahogy várható volt, az új idegsejtek képződése az agyban drámaian csökkent a középkorú egerek esetében a fiatalabb egerekhez képest. Azt is kimutatták, hogy a testmozgás jelentősen lassítja az idegsejtek pusztulását a középkorú egereknél. Az idegi őssejtek termelődése nagyjából 200 %-kal javult a testedzést nem végző középkorú egerekhez képest.
Az egerekről úgy vélik, hogy nagyon alkalmasak az emberi szervezet modellezésére, de természetesen egy másik fajhoz tartoznak. Az Észak-Karolinai Egyetem agykutatói azonban nemrég azt találták, hogy azoknak az időseknek, akik rendszeresen mozogtak, jobb volt az agyi vérkeringésük. Összehasonlították a testmozgást végző és az üldögélő emberek agyát 3 dimenziós MRI segítségével. „Az aktív felnőttek agyában több az apró erecske és jobb az agyi vérkeringésük is.” – mondta a tanulmány vezető szerzője, J. Keith Smith, az UNC orvosi karának radiológus adjunktusa. „Ezek az eredmények tovább hangsúlyozzák a rendszeres testedzés fontosságát.” A kutatók azt is feltételezik, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás megvédheti az agyat.
Segít karban tartani a vércukorszintet
Scott A. Small, a Columbia Egyetem neurológus adjunktusa felfedezte, hogy a vércukor szintje közvetlen hatással van az agy vérkeringésére. 240 önként jelentkező idős embert vizsgáltak meg funkcionális MRI-vel. Small és munkatársai összefüggést találtak az emelkedett vércukorszint és az agyi vérkeringés romlása között az agyi hippokampusz azon területén, mely a memóriát befolyásolja. Ez egybevág Small azon eredményeivel, melyek megmutatták, hogy a testmozgás segíthet karban tartani a vércukorszintet, mely javítja az agyi vérkeringést. "A glukóz-anyagcsere javításával a testmozgás a vércukorszintet is csökkenti.” – mondta Small. „Tehát a javaslatunk az, hogy mozogjanak sokat.”
/ Forrás: Medipress /
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
